Miért éppen Puglia?

2 hetes nagykaland egy kis VW UP-al
Biztosan feltűnt Nektek, hogy a webshop termékeinek többsége az olasz csizma sarkából, Pugliából származik. Úgy érzem ez szolgál némi magyarázattal. Nincs más mentségem, mintsem az, hogy teljesen magával ragadott ez a régió, végérvényesen beszippantott és olyan kis titkos mentsvárammá vált, ahová még gondolatban is jó érzés visszarepülni, ha már a fizikai valómban történő utazás nem is tud megesni olyan gyakorisággal ahogy azt én szeretném.
2011 volt az az év amikor hazaérkeztem erre a napfényes, fehér-zöld-azúr színekben pompázó régióba, amelyet azóta is nem hivatalos második otthonomnak tekintek.
Akkoriban még nem indultak fapados járatok Budapestről és a mára már sokak által ismert és nem alaptalanul rajongott helyeket: Barit, Alberobellot és Polignano a mare-t a magyarok többsége még hírből sem ismerte. Én is csak onnan szereztem tudomást róluk, hogy egy puglai kolléganőm egy ebédidődben ódákat zengett róla és csak sorolta szünet nélkül a programokat, amiket ki kell próbálni, az ételeket, amiket meg kell kóstolni, a torrekat ahová el kell menni. Én csak pislogtam és gondoltam, ha valamiről ilyen lelkesedéssel beszélnek akkor azt érdemes felfedezni.
Erica kolléganőm útmutatásai alapján összeállt egy kéthetes útiterv, barátnőm Budapestről én Milánóból érkeztem. Béreltünk egy pici Volkswagen -Up-ot és kezdődött a kaland.
A régió északi részével, a Gargano félszigettel kezdtünk, ahol domboldalon legelő teheneket és juhokat láttunk, majd szép lassan délre ereszkedtünk és meg sem álltunk a csizma sarkáig, ahol már két tenger találkozik: az Adriai és a Jón tenger.
Máig bíztatok mindenkit, hogy lépjen ki a Bari és környéke komfort zónából mert az északi részek is tartogatnak meglepetést, a csücsök pedig, Salento számomra szerelem.
Nem elég egy blogbejegyzés arra, hogy mindent elmeséljek Nektek, így csak pár számomra fontos dolgot ragadok ki azok közül, ami miatt számomra Puglia a szívemnek legkedvesebb olasz régió.
Végtelen olajmezők
Nem lehet betelni a gyönyörű olajmezők látványával. Az egész tartományt ez a gyönyörű, bogyós fácska teríti be, végtelen sorokban. Természetesen farmokon nevelik többségüket, de ahol egy kis darab gondozatlan föld van, azon is olajfákat talál az ember. Nagyon szeretek utazgatni kocsival Pugliában és nézni ahogy az egyik oldalról a kristálytiszta tenger kéklik, a másik oldalon pedig a nyugalmat árasztó zöld olajfák sorakoznak.
Nagyon sok család foglalkozik generációk óta olajtermeléssel és állít elő az egész országban megbecsült, kiváló minőségű extra szűz olívaolajat. Mi eddig két ilyen családdal ismerkedtünk meg. Az egyikükről, a Sorelle Barnabáról külön blogbejegyzést készítettem Nektek, a 3 nővérről, akik díjnyertes olajok előállításáról gondoskodnak és a farmjukon bevizsgált, ezer évnél idősebb olajfák állnak.
Kristálytiszta tenger és homokvárak helyett homoktrullok
A tengerpartok Pugliában a nyugalom és a szépség szigetei. A kristálytiszta víz, a fehér homokos és sokszor inkább apró kavicsos partok, a lenyűgöző sziklák mind arra csábítanak, hogy az ember elmerüljön a tenger ölelésében. Megunhatatlan számomra a türkizkék tenger színe, ami ráadásul a többségében fehér házak előtt pompásan mutat.
Ha pedig egy kis kuriózumra vágytok, akkor érdemes elkirándulnotok a csücsök legdélibb pontjára Santa Maria di Leuca-ba megnéznia Capo di Santa Maria di Leuca, azaz a Santa Maria di Leuca fokot, ami egy szép magas világítótorony és azt a pontot jelöli, ahol az Adriai és a Jón tenger összeér. Aki veszi a bátorságot és 254 lépcsőfokot megmászva felmerészkedik a 47 méter magas torony tetejébe, az szép időben még Görörgország partjait is megpillanthatja.
Ami pedig igazán aranyos számomra, az a tenger melletti homokban játszó kis olasz gyerkőcök látványa, ahogy a homokból nem a nálunk megszokott várakat építik, hanem a Pugliában szemnek megszokott trullokat és torrékat. A rullok kis kúp alakú tetővel rendelkező kőből épített ház. Eredetilge tárolásra készítették őket, de lakhatás céljából is használták. Alberobelloban láthattok belőle egy rakáson egy jó csomót. Érdekesség, hogy habarcs nélkül építették őket, hogy könnyebben szétszedhessék őket és elkerüljék az adófizetést, ha épp arra került volna sor. A torrékat pedig a A 16. és 17. században emelték őket és főleg az Oszmán Birodalom és a kalózok elleni védelmet szolgálták. Ma legtöbbjük romos állapotban van, de néhányat helyreállítottak és kulturális örökségként tartják őket számon.
Olaszország éléskamrája és a feltálalt tengeri sünök
Puglia kiváló termőterülete és éghajlata kedvez a búzának, az olívának, déli gyümölcsöknek, hüvelyeseknek és a tenger gyümölcseinek. A régió nagy mennyiségben látja el az ebből készült élelmiszerekkel egész Olaszországot. Legkiemelkedőbb mind közül a kiváló minőségű extra szűz olíva olaj.
Mint minden olasz régiónak, Pugliának is megvannak a „maga tésztái”. A leghíresebbek mind közül az orecchiette-k a kis fülecskék. Ha járjátok a régiót akkor könnyen belefuthattok a szűk kis utcában asztalnál ücsörgő asszonyokba, akik kézzel készítik ezeket az aranyos tésztákat azokkal a mozdulatokkal, amelyeket még a nagymamáiktól tanultak el.
Olaszországi huzamosabb tartózkodásom során váltam igazán sajtrajongóvá. Az egyik kedvencem -mint azt sejthetitek szintén Pugliából származik, a burrata, illetve a kisebb tesója a burratina. Folyamatosan gyűjti rajongóit ez a krémes, lágy belsejű sajt, amely kívülről kb. olyan állagú, mint a mozzarella, de belül lágy stracicciatellát rejt. Ez a tuti kombináció nálam. Kívül ruganyos, belül omlós. Ezt minőségi extraszűz olajjal meglocsolni, paradicsommal és kenyérrel feltálalni már önmagában is isteni. De Pizzán feltétként is hatalmas kedvenc, mondjuk egy jó kis prosciutto crudo, pomodorini kombinációhoz is meglehetősen jól passzol.
Sütemények közül „must” kostolási feladat egy finom pasticciotto elfogasztása, ami egy főzött krémmel töltött olasz péksütemény. A kis "tortácskák" tésztája omlós, a krémje pedig sűrű és selymes, általában vaníliával és citrommal ízesítik. Többnyire reggelire szolgálják fel, de akár egész nap is fogyaszthatók.
Tipikus snack-jük a taralli vagy kisebb formában tarallini, amelyek kis perecformájú falatkák. Olívaolajból, lisztből, fehérborból és fűszerekből készítik és ahhoz, hogy jó ropogós állagú legyen először főzik aztán sütik. Sós verzióját gyakran édesköménnyel, szezámmaggal vagy borssal ízesítik, míg az édes változatokat cukorral vagy ánizzsal díszítik. Az olaszok nem isszák magukban az alkoholt, ha megfigyelitek, hogy bárhol kértek is akár egy jó kis Aperol Spritz koktélt, vagy egy pohár bort, mindig jár mellé egy kis rágcsa. Ez a rágcsa nagyon gyakran a taralli, amivel egész Olaszországban találkozhattok, de Pugliában egész biztosan mindenhol. Piacokon kilószám árulják.
Focaccia barese- ha eddig nem voltatok focaccia rajongók, most azok lesztek! Pár sorral feljebb írtam a burrátáról, lehet innen jön a puglia focaccia varázsa, hiszen ezúttal is a ropogós-puha párosítás nyűgöz le. Mint a legtöbb pulgai fogásnál, itt is fontos szerepet játszik az olívaolaj, ugyanis ebből a focacciaból ezt ugyan nem lehet kispórolni. A tésztájában is van, és a tészta tetejére is jócskán tesznek belőle. A tetejére jöhet gazdagon a feltét, ami jólesik, de a legtipikusabb a paradicsom, olajbogyó kombó, gazdagon díszítve oregánvól és bazsalikommal. Igazság szerint a tészta különlegességét még az adja, hogy sokan krumplit is tesznek bele. Én bevallom ki szoktam hagyni, de így is nagyon finom.
MANDULÁS KÁVÉ: egy rendes olasz régiónak nemcsak saját tésztával, de saját kávéval is illik rendelkeznie. Pugliának megadatott Caffé leccese vagy Caffé alla Salentina mandulás kávé, amivel szerintem megint nem nyúltak mellé. Ki ne szeretné a mandula ízét? De hogy a mediterrán melegben hűsítően hasson, jégkockával kínálják. Tehát ez a Leccéből származó kávé hideg mandulasziruppal készül, amelyet egy adag forró eszpresszóra öntenek, majd jégkockákkal tálalják. A mandulaszirup enyhe édességet és különleges ízt kölcsönöz a kávénak, miközben a jégkockák lehűtik, így tökéletesen frissítő ital a forró nyári napokon.
Az Altamura kenyér említésénél úgy érzem ezek a pugliaiak direkte rámentek erre a kívül kemény, belül puha összeállításra, és igazuk van, mert ismét egy országszerte favorizált kenyeret tudok Nektek ajánlani. Ez a kenyér olyannyira különleges, hogy elsőként érdemelte ki a D.O.P azaz oltalom alatt álló eredetvédett megjelölést 2003-ben az Uniótól.
Altamura kb. egy órányira van Baritól, így aki kíváncsi lett erre a finom kenyérre, amihez kizárólag, öt közeli területről szállíthatnak lisztet, az pattanjon fel egy vonatra és zötyögjön el Altamura városába és keresse meg az Antico Forno Santa Chiara pékséget, ahol már 1423 óta sütnek kenyeret. A kenyérnek az a legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy hetekig friss marad. Azért is volt szükség anno egy ilyen strapabíró kenyérre, mert juhászok (mindenki a tengert látja maga előtt, ha Pugliára gondol pedig érdemes a hegyekbe is felmenni) legeltetés közben nem akartak hazarohangálni kenyérért.
És ha már a gasztronómiáról beszélünk, Puglia igazi paradicsom az ínyencek számára. És hogy miért mondom, hogy ínyenc? A japánok seholsenemnincsenek a kis sushijaikkal a pugliai nyers tengeri kütyüs vegyestálak széles választékától. Nagyon szeretik a helyiek nyersen fogyasztani a tengeri ételeket. Én bevallom nem tudtam ennek a szépségét átélni, láthatjátok, hogy nem vagyok egy igazi gourmet, de becsületemre legyen mondva kipróbáltam. Melinda barátnőm rá a tanúm (és közben a megkerült fotó is), hogy a rettentő mennyiségű sóval nyakon öntött nyers rákot és az ugyancsak rémisztően kinéző szegény tengeri sünöket is megkóstoltam, ami nálam mér végképp a bizarr kategóriába sorolódott.
A tengeri sünt, azaz a ricci di mare-t frissen készítik el, hogy megőrizze az ízét és úgy fogyasztják, hogy közvetlenül a kagylóból kanalazzák ki a „korallt”, ami a belsejében található narancssárga lágy rész. Meglocsolják egy kis citrommal, jöhet hozzá egy kis friss kenyér és finom helyi fehér bor és már lehet is fogyasztani. Akkoriban még nem tarolt a sushi őrület, ami azért valamennyire engem is elragadott. Lehet ma már másképp értékelném ezeket az ízkombinációkat de valahogy nem vett rá a lélek idén sem, hogy újra kirendeljem őket. Talán majd legközelebb bátrabb leszek.
A megbecsüt kézműves termékek
Kicsit nehezemre esett ezt a kategóriát a végére hagynom, hiszen a webshop tele van a pugliai mesterek kezei közül kikerülő kézműves termékekkel, de éppen ezért nem szerettem volna ezzel indítani a blogbejegyzést. Pedig hát igen, … tagadhatatlanul és vállaltan a szívem csücskei. Salentoban, Gallipoliban van, volt (hol megnyitják, hol bezárják) egy fantasztikus kávézó, ami több is mint egyszerű kávézó a Café Blanc. Elképesztő atmoszférája van. Egyszerre kávézó, étterem, bolt, találkahely, romantikus kerthelyiség. Itt találkoztam először ezekkel a különleges és gyönyörű kézzel készített kerámiákkal. Akkor még sejtelmem sem volt, hogy több mint egy évtizeddel később árulni is fogom őket. Többszáz éves hagyománya van itt a kerámia készítésnek, számtalan műhely és családi manufaktúra keresi generációk óta ezzel a mesterséggel a kenyerét.
A városok közül Grottaglie a leghíresebb, itt nagyon sok kis bolt és műhely sorakozik egymás mellett. De kiemelkedő még Laterza, Rutigliano és Fasano. Mindegyik település saját stílust és technikát alkalmaz, amelyek évszázadok alatt alakultak ki. Csodaszépek a lyukacsos lámpák, amelyek gyönyörű fényt árasztanak, a szerencsét hozó pumo-k, amelyek minden háznál, udvarban, boltban megtalálhatóak. Szeretik ezeket a kezek munkáját dícsérő tárgyakat, amelyek pompás színeikkel csodálatosan mutatnak a legtöbbször sima fehérre festett enteriőrökben.
A szenvedélyes Pizzica tánc
A pizzica egy hagyományos pugliai néptánc, amelyet eredetileg gyógyító szertartásként alkalmazták azért, hogy a betegek a "tarantula" nevű pók csípését követő állapotból, az úgynevezett "tarantizmusból" kigyógyuljanak. Nagyon szenvedélyes tánc. A tamburello, egy hagyományos dob, adja a tánc alapritmusát, amelyre hegedű és harmonika kísér.
Én egy poposabb változat által ismertem meg ezt a fantasztikus zenét. Ha kíváncsiak vagytok rá, akkor hallgassátok meg Biagio Antonacci-tól a „non vivo piú senza te” című dalát, ami számomra megunhatatlan. 5 percre ott találjátok magatokat egy tengerparti torre tetején, ahol vad, hullámos hajú lányok lejtik vad táncukat a lemenő nap fényénél a harmonika és a dob ritmusára.
Érthetetlen olasz nyelv, avagy a sokszínű dialektusok
Aki beszél olaszul és ráadásul még Olaszországban is járt, annak nem lesz újdonság, amit most megemlítek, de úgy érzem idetartozik. Olaszország Garibaldi kitartó hódításainak köszönheti, hogy egységbe került és ez nem is volt olyan régen, csak 1861-ben, amikor is létrejött az Olasz Királyság. Nem szabad hát meglepődni azon, mennyire meghatározóak az egyes olasz régiók kulináris sajátosságai, és azon sem, hogy mennyire más a beszélt nyelv. Természetesen az olaszoknak is megvan a maguk „Hochdeutsch”-a, az irodalmi olasz amit kisiskolás koruktól tanulnak az intézményekben, de az otthoni beszéd sokszor mégis dialektusban történik (amit szeretnek nem beismerni).
Engem magával ragadott az, amit hallottam és amiből kb. egy kukkot sem értettem. De megnyugodtam mikor megtudtam, hogy ők sem értik egymást. Sokszor már a szomszédos település lakosaival sem, így át kell térniük az irodalmi olaszra. Ha vendégként érkezel az első pár percben mindenki odafigyel és olasz olaszt beszél, majd az első fogás után ezt elfelejtik és jön a dialektus, a vendég meg csak pisloghat. Nincs ez egyébként másképp máshol sem, tehát nem Puglia specifikum, de velem itt esett meg először, hogy sutba dobhattam a szép kis olasztudásomat, legalábbis a bensőséges, családias vagy baráti találkozók alkalmával. Pugliában egyébként 3 fő dialektus dominál (barese, salentino, foggiano), de emellett számos (bizonyos források szerint 80 kisebb) dialektus él. Számomra a legérdekesebb a salentino, azon belül is létezik a griko ami már teljesen a göröghöz hasonlít. Salento történelmét figyelembe véve ez csöppet sem meglepő.
Szóval nyelvi szempontból sem fogtok Pugliában unatkozni. A bejegyzést még sokáig tudnám folytatni, de azt hiszem így is túlléptem minden SEO-val foglalkozó tudomány által javasolt ideális szó és karakterszámot. Viva La Puglia! Menjetek és fedezzétek fel Ti is!
Pugliai kézművestermékeinket IDE kattintva találjátok!
Fedezzétek fel a Puglia régió tipikus termékeiből összeállított AJÁNDÉKCSOMAGjainkat!